Gránit

A gránit a természetben előforduló mélységi magmás kőzet, mely a legelterjedtebb a Földön. Nagy mélységben, magas hőmérsékleten, lassú lehűlés útján keletkezik.  Míg az üledékes kőzetek kb. 50-200 millió évesek, ezek 300-1000 millió éves vagy ennél is ősibb kőzetek. (Pl.: az indiai Paradiso kb. 2000 millió, vagy a Dél-Afrikában bányászott Olive Green 2-2500 millió éves.) A Föld felszíni erőinek, eróziónak a hatására kerül a felszínre.

Neve a latin granum = szemcse szóból származik. Magmás szerkezet durvakristályos szövet durva-, közép- vagy apró-szemű. Ásványos összetétele kvarc, plagioklász és káliföldpát. Fajsúlya átlag: 2750 kg/m³ Előfordulása: a földkéreg számottevő része gránit. A magma megszilárdulásával keletkező kőzeteket magmás kőzeteknek nevezzük. A magma, vagy más néven kőzetolvadék megolvadt szilikátokból és oldott gázokból álló izzó folyadék. A 70-100 km vastag kőzetburok alsóbb részeiben vagy még mélyebben, az asztenoszférában keletkezik. A kőzetolvadék általában az ún. magmakamrában helyezkedik el, ahonnét a hasadékok mentén, a legkisebb ellenállás irányában igyekszik a felszín felé nyomulni.

Fagyállósága: gránit, gabbró vízfelvétele 0,1-2,0 súlyszázalék, a 0,5 % hézagtérfogatnál kisebb lyukakkal rendelkező kőanyagokat (gránit, bazalt, andezit, egyes márványok) fagyállónak tekintetjük.

A telephelyen lévő gránit alapanyagok az alábbiak, melyekből 2-3-5-8 és 10 cm vastagságban található készletünkön. A megadott árak négyzetméterenkénti bruttó árak, amelyre a megmunkálás díja tevődik. Az árak 3 cm vastag egész táblára értendőek.